Amikor azt mondom, ideális terasz, szerintem mindenkinek más jut az eszébe, az mindenesetre biztos, hogy mérettől és funkciótól függetlenül a szabadidő kényelmes, kedvünk szerinti eltöltését szolgálja. Minden esetben úgy kell berendezkednünk, hogy az nekünk a legkényelmesebb legyen, és a lehető legtöbb ennek megfelelő funkciót ellássa. Igazi édes kihívás maga a kialakítás, az alábbiakban három esetet járok körbe:
Pöttöm városi luxus
Én egyszerűen imádom a pici, rusztikus, mediterrán erkélyeket. Biztosan tudod, mire gondolok; ami tényleg csak egy kényelmes, meghitt zug, ahol a reggeli tea/kávé (opcionálisan feles) és croissant elfogyasztása mellett olvashatunk egy jó könyvet, vagy a reggeli lapot, esetleg kellemes nyári estéken egy barátunkkal, vagy a szerelmünkkel egy jó bort kortyolhatunk el egy kis sajt társaságában és jót beszélgetünk a gyertyafényben - persze a sajtot ölben kell fogni, és a palack is bent marad, mert nem tudod már hová tenni.
Ez a stílus számomra teljesen letisztult, egyfajta rusztik-minimál. Kevés, keskeny és légies bútort érdemes a hatás érdekében elhelyezni (más nem is fér el egy ekkora balkonon) néhány növénnyel, amelyeket lehetőleg a falhoz, vagy a korláthoz rögzített ládában/edényben helyezhetünk el. A tér intimitását textilekkel, párnákkal mindenképpen lehet –és kell is fokozni. Most nagyon divatos a dolog, főként az építészeti adottságok miatt inkább nagyvárosok apró erkélyein elterjedt.
A képet a shelterness.com-nak köszönjük.
Panelbalkon
Ez az igazi challange. Kb. 10-14 évig én is lakótelepen laktam, így jól ismerem ezt a témát. Volt idő, amikor magamtól nem hoztam szóba, hogy ilyenben élünk mi is (mint a lakosság jelentős része egyébként), de szerencsére hála a terjedő programoknak és a rengeteg kreatív felújításnak/átalakításnak, ismét reneszánszát éli a panel. Persze nem mindegyik lakás olyan szuper adottságú, hogy erkélye is van (és ha van is, még nem építették be) de ha mégis találunk ilyet, a maga keretei között a berendezés variációinak csak a kreatívságunk (és a pénztárcánk) szabhat határt.
A padló átburkolása, illetve a fal színének megválasztása már nagyon sokat számít, legyünk nyugodtan bátrak. Egy kedves barátom például sötét fa padlóburkolatot választott, amit nagyméretű fehér kavicsokkal szegélyezett, a falakat pedig nagyon halvány tojáshéj színűre festette; így egészen komoly, keleties hangulatot ért el, amit az alacsony bútorokkal, ülőpárnával csak fokozott. A mellékelt kép ugyan nem erről a balkonról készült, mert a tulajdonosa MÉG nem járult hozzá a kép publikálásához :P de szintén komoly elismerést érdemel. Nem csalás, egy közönséges budapesti panelből lett ilyen csoda, amely Csap Viktor munkáját dicséri (a kép forrása: www.archilovers.com).
A gigantomán szuperterasz
Titkon szerintem mindenki egy hatalmas, jól kihasználható teraszról álmodik (persze aki nem kertes házról, de ettől most vonatkoztassunk el). A balkonok császára, az erkélyek királya többnyire a lakóházak legfelső szintjén található, ahol még a levegő és ugye a napfény is más. A kilátás isteni, persze belátás az nincs. (Na persze, ezt csak úgy tudom elképzelni, ha a ház egy fekete lyukra néz, vagy a Szaharában épült, esetleg valamilyen erőtér védi. Nyilván.) Biztos ilyen is van valahol valakinek, de még személyesen nem találkoztam hasonlóval –én, földi halandó.
A miénk nem kicsi, de azért nem kell túlmisztifikálni. Több szomszéddal is biccentünk egymásnak, már ha észreveszem őket, mert jó messze vannak (nekem, mert nem látok túl jól). Elsőre beleszerettem, de amikor a berendezésre került a sor, bizony elkezdtem kapkodni a levegőt. Egy ilyen nagy térből intim helyet varázsolni (kevés pénzből) számomra nagyon nem könnyű feladat, bár szerintem sokból sem menne annyira könnyen. Az épület statikája, magassága, sőt, már a lift mérete is nagyban meghatározza, mit lehet egyáltalán felvinni. (Létezik a daruzás, de nem valami egyszerű és olcsó megoldás :)
Nem is nagyon tudok a témában okosat mondani, én azt az elvet fogom követni, hogy több térre osztom a jövőbeni funkcionalitásuk figyelembe vételével a rendelkezésünkre álló helyet – ez nem is lesz probléma, mert a teraszunk három jól elkülönülő területre tagolódik már a kialakításából adódóan is. Egy kikapcsolódásra, napozásra alkalmas „wellnes” zóna, egy alkotó műhely (munkaasztallal, eszközökkel) és egy front rész létrehozására törekszünk, ahol kényelmesen meg tudunk reggelizni, grillezhetünk is akár és csodálhatjuk közben a növényeinket, vagy a szemközti alacsonyabb ház tetőkertjét. Természetesen, ha jön a jó idő, és kikerülnek a bútorok, igyekezni fogok képekkel is alátámasztani a leírtakat –addig is minden ötletre nyitott vagyok :)